CSENGERSIMA: A Szamos partján festői környezetben álló kivételes szépségű református templom a XII. század végén, a XIII. század elején épült, s többször is átépítették. Deszkamennyezete 56 népies barokk stílusban festett fatáblából áll. Egyik-másik mezőn felismerhető a reneszánsz eredet, a déli részen pedig feltehetően erdélyi hatást tükröző kazettákat láthatunk.

FEHÉRGYARMAT: A város egyetlen komolyabb műemléki értéke, a XV. századi gótikus stílusú református templom, melynek négy fiatornyos toronysisakját fazsindely fedi. A XVIII. századtól kezdve többször átépítették. Külön érték a templombelsőben lévő – zsoltárszövegekkel teleírt – két mennyezetkazetta, s a XVIII. század végén copf stílusban készült szószék és papi szék.

KISVÁRDA: Meghatározó látványossága a vár, a Várdai család ősi fészke. 1465-ben Várdai István kalocsai érsek kezdi meg az építését. Az idők folyamán többször is átépítették, a mindenkori tulajdonosának ízlése szerint. A XVIII. században egy ideig itt volt a vármegye levéltára. A század második felétől azonban a vár állaga folyamatosan romlott. 1957-61. között az Országos Műemlék felügyelőség restaurálta. A vár 1990. óta a Nemzeti Örökség része, mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedően fontos műemléke. Az első emeleti kőtárban Telegdy Anna (Nyáry István felesége) vörös márvány sírköve látható, valamint XV. századi faragványtöredékek, melyek egykor a katolikus templom kerítését díszítették, illetve amely a Várdaiak városi kúriájából származik. Ma nemzetközi várszínházi rendezvények színhelye, többek között a minden nyáron megrendezett Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának. A fesztiválon Erdélytől Kanadáig képviseltetik magukat a különböző színházak társulatai.

A Rétköz Múzeumnak a város egyik legszebb épülete, az egykori zsinagóga ad helyet. A kései szecessziós épületben a látogató megismerkedhet egy falusi kovácsműhellyel, a paraszti kultúra tárgyi emlékeivel és még sok más érdekességgel.

Építészeti érték a XV. századi római katolikus templom. Szentélye gótikus, a mérműves ablakok mellett az eredetileg bordás boltozatú szentély alakos és feliratos gyámkövei figyelemre méltóak. 1788-1805. között bővítették nyugati irányba.