Látnivalók a környéken

  DSC_8657

REFORMÁTUS TEMPLOM: Valószínűleg Szent István alapította a XI. századi, román stílusú templomot. Az eredetileg háromhajós templomot a XV. században újjáépítették, és gótikus nyíláskeretekkel látták el. Ez időből falképek is maradtak. A román kori épületet az 1357-ből való első írásos említése Máriának szentelt monostornak tartja. A XVIII-XIX. század során egyetlen teremmé alakították át, s három pillérének alapjait csak az 1970-71-es ásatások során találták meg ismét. Az 1978-ra befejezett műemléki helyreállítás során eltávolították az értéktelen ráépítéseket, az új tetőszerkezet pedig az egykori belső tér arányait érzékelteti. Az így kialakult különleges megoldás révén, eredeti és jelzésszerű középkori részletek is megtekinthetők. A templombelsőben gótikus sekrestyeajtó, szentségtartó és faragott keresztelőmedence található… További információ a helyszínen!

 _CCS7674

FÖLDVÁR: 10-12 A IX-X. században épített földvár Közép-Európa egyik legimpozánsabb ilyen jellegű építménye. Sáncai a 12 méter magasságot is elérik, 227-303-349 méter hosszúságúak, hatalmas üres területet zárnak körül. A Tisza árterületének szélén fekvő erődítményben az Árpád-korban országgyűléseket is tartottak. A régészeti feltárások állandó épület nyomokat nem találtak. A XVIII. századtól temetőnek használták, a község felé eső külső sáncoldalra szőlőt telepítettek. A földvár területe műemlék, sztyeppére emlékeztető növényzete védett… További információ a helyszínen!

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

MUDRÁNY – KÚRIA: A kúria XVIII. század végi késő barokk épület. A XIX. század közepén a konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiség mennyezetét hun és magyar fejedelmek, királyok festett mellképeivel díszítették. A zárt előtér nagyméretű olajképeit – a honfoglaló vezérek életnagyságú alakjaival – Wrabetz Ferenc cseh vándorfestő készítette eredetileg a nagykállói vármegyeháza számára. A kúriát a XIX. század végétől egészen 1978-ig református lelkészlakként használták. Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmondot barátai egy Tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író. Később Ebéd című híres novellájában is megörökítette itteni benyomásait: a Mudrány-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának… További információ a helyszínen!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>