Monok, Mád,Tállya

andrassy_kastely_monok

MONOK:  Az Andrássy család a kor szellemével haladva egy idő után már nem elégedett meg a kis kastéllyal, ezért egy újabbat, nagyobbat építtetett. Az új kastélyhoz hatholdas díszpark tartozott. A bejárat előtt négy dór oszlop található. Az épület egy tágas előcsarnokkal fogadta az érkezőket, innen lépcső vezetett a rokokó freskókkal ékesített ovális díszterembe.  Dísztermének 18. századi freskója tipikus rokokó elemeket, a négy világtájat és pipázó, zenélő magyar alakokat ábrázol. A kastély oldalszárnyának földszintjén 1770-71-ben épült kápolnájában szintén művészeti értékkel bíró freskókat láthatunk. Az egyemeletes barokk palotát a 19. századi leszármazottak klasszicista stílusban átalakították. Az utolsó tulajdonos 1881-ben bekövetkezett halála után a pazar kastély hosszú időre gazdátlan maradt. Andrássy Dénes 1908-ban a Gyermekvédő Ligának ajándékozta a kastélyt, melyben 1914 óta iskola működik.

1958-ban a B-A-Z Megyei Tanács elhatározta, hogy szobrot állíttat Monokon Kossuth Lajosnak. Adományokból és állami támogatással – Kossuth születésének 158. évfordulójára – elkészült az ország egyik legszebb Kossuth szobra, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász alkotása. Monok óriási ünnepséggel készült a szobor avatására. A falu szülötte Németh Miklós, akkor 12 éves diákként ott tisztelgett a szobornál, aki 30 év múlva az ország miniszterelnöke lett. Aczél György leplezte le a szobrot, majd a Kossuth Múzeum kiállítását tekintették meg. A magas talapzaton Kossuth Lajos álló szobrát láthatjuk, előrenéző tekintettel, hajadonfővel, bal kezét díszkardja markolatán tartja, jobb kezében a jobbágyfelszabadítás függő pecsétes okmánya van. Óriási fenyők között, az Andrássy kastély rendezett parkjában fogadja a látogatókat.

Monok4

A monoki ún. régi vagy kiskastély, a falu központban, a plébánia templomnak is helyet adó
kiemelkedésen, tornyos kerítésfalon belül található. A 22×16 m-es kiterjedésű, zárt tömböt
képező emeletes épület nyugati sarkából kerek toronyépítmény, átellenes részéből pedig
egy négyzetes épületrész nyúlik ki. A kastély mai formáját az 1960-as években nyerte el. A
14. századi, gótikus épületet a 16-17. században reneszánsz sgrafittókkal egészítették ki,
majd a 19. században klasszicista elemekkel bővítették. A 16. században bástyás erődfallal
vették körül. Az egykori kastély reneszánsz kőkeretes ikerablakokkal és pártázatos falakkal
volt ellátott, a belső díszítésének nyomait kék ornamentális festésrészletek mutatják,.
Bástyás erődfal védte a várat, melyet lőréses saroktorony is erősített. Az Andrássyak
gyökeres átalakításokat végeztek a kastélyon. A kastély körül kerektornyos külső fal
maradványa található.

p4320-1

MÁD:  II. András magyar király és merániai Gertrúd leánya egész életében segítette a szegényeket. A legenda szerint sógora Henrik nem nézte ezt jó szemmel és amikor váratlanul meglepte Erzsébetet, kérdőre vonva és ellenőrizve – a kenyér helyett rózsákat talált nála. Ekkor Henrik megszégyenülve tovább engedte őt. A képzőművészetben ezért ábrázolják Szent Erzsébetet rózsákkal. Erzsébet tisztelete a XIII. századtól terjedt el nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. Mádon Ekker Róbert szobrász a híres mádi követ használta domborműve háttereként.

Helyi ismerős tájékoztatása szerint az egykori Borsay-kastély a Rákóczi u. 37. sz. alatt
található, az utca felé kőfallal kerített telken. Maga a kastély korábban napköziotthonként
működött (a bejáratnál levő címeres tábla szerint).

Dézsmaház, majd magtár, ún. Cicvár, 18. századi. A lakóház enyhe emelkedőn, az úttól távolabb, oldalhatáron, szabadon álló, téglalap alaprajzú, alápincézett, egyemeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület.

Mádon a római katolikus templom udvarán alakították ki a község millenniumi emlékparkját, ahol Majzik Mária szobrász alkotását – a Mádi Magyarok Nagyasszonya szobrát – Ternyák Csaba egri érsek avatta fel. Mária palástját a szőlőlevél, a kis Jézusét a szőlőfürt díszíti. Mária a távolba néz és mosolyog, arckifejezésének az az üzenete, hogy bízzunk a jövőben, mert a Magyarok Nagyasszonya mindig velünk van és segít.

tokaj-hegyalja-tallya_latkep

TÁLLYA: Ásvány és kőzetgyűjtemény: Miocén földtörténeti kor-Neolitikumból származó szakócák, pattintott eszközök-Megkövesedett állatok, növények, bogarak-Fluoreszkáló ásványok.

013_tallya_epitett_oroksege_clip_image008

Kertben, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, manzárd tetős copf eredetű kúria, mindkét hosszoldalán 3 tengelyes, timpanonos közép rizalittal, az 1780-as években épült. Evangélikus egyháza a türelmi rendelet alapján, 1786-tól, az 1735-ös létezése óta először önállóvá vált. Késő barokk temploma 1790-ben készült. Többször is leégett: 1810, 1813, 1861, 1884. Első lelkésze 1784-től Draskóczy Krasznitz János. Berendezése főoltár, szószék, orgona, keresztelőkút, padok. Utcavonaltól távolabb álló egyhajós, félköríves apszisú templom, timpanonos oromzatú főhomlokzattal. A főhomlokzat előtt kő posztamensen nyeregtetővel fedett fa harangláb. Ebben a templomban keresztelték Kossuth Lajost.

A lotharingiai báró Maillot György házassága révén került Tállyára, feleségül vette Beust Margitot. Fiuk Nándor, a község szülötte, 1922-től képviselte szülővárosát az országgyűlésben. Barokk stílusban, 1720 körül építették, de többször bővítették a 19. században. Kertben álló, L alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős kastély. Déli homlokzatának közepén 2 pillérre támaszkodó erkély látható. Az épület telkén áll a Rákóczi-ház.

Rákóczi kúria

A település korábban Rákóczi-birtok volt, ezt példázza az 1670-es években kora barokk stílusban épült Rákóczi-kúria. Utcavonal közelében szabadon álló, tagolt, megközelítőleg L alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. Nyugati homlokzata előtt árkádos, fedett-nyitott lépcsőház, déli végéhez földszintes gazdasági épület csatlakozik.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>